BÚÉK

BÚÉK Mindenkinek, aki erre jár :-))

Szilveszter a Hóember

Katt a linkre!
(Miért nem lehet ide youtube-s videót beilleszteni???

Újabb öko-k

Nem unatkoztam az elmúlt időszakban, bár tény, hogy a varrógép ritkán került elő. Azért készült néhány új okö-szatyor, amikkel már meg vagyok elégedve, és ajándéknak is odaadhatók.


És van, ami még csak félkész, de táska lesz majd ezekből is:

Készülünk az őszre

Mi már felkészültünk a hideg időre. A mai "termés":

Fejpánt, nyakmelegítő, és kétféle derékmelegítő.


A nyakmelegítő ötletét a www.textilorszag.hu-n láttam, eddig sehol nem találkoztam hasonlóval, (kivéve kötött változatok, de az fejen áthúzós volt) Nagyon praktikus egyébként, kényelmes viselet. Tervezem, hogy a gyerkőceimnek is varrok majd ilyet, ne kelljen már ősszel sálakat hordani.

Amikor elkészült az első fejpánt, amit magamnak készítettem, rápróbáltam a fiam fejére, és megkérdeztem: -Szeretnél te is ilyet?
-Igen- válaszolta.
-És milyen színűt szeretnél?
-Ez milyen? Narancssárga? Ez jó lesz.

Először kicsit csodálkoztam rajta, hogy az "ez lányos" mániás fiamnak megfelelt ez a szín, gondoltam, -tipikus pasi módra- gyorsan rávágta, hogy ez jó lesz, ne kelljen gondolkodni, de aztán rájöttem, hogy ez a narancssárga egyáltalán nem számít lányos színnek. Sőt. A dzsekije is narancssárga-szürke. És a narancssárga bermudát, és pólókat is simán hordta nyáron, akkor a fejpánttal sem lesz semmi baja.

Mobiltartó

Pontosabban mobiltartó biciklikormányra. Mindig is gond volt, hogy bringázás közben hova tegyem a mobilt - zsebben nem szeretem, zavar, övtáskát pedig nem mindig akarok magamra csatolni. Ráadásul, hogy szem előtt is legyen, a kormányra csatlakoztatható tartó jöhetett szóba.

Már régóta szerettem volna magamnak egy ilyet, de pontosan még én sem tudtam, milyen legyen. Sokat gondolkodtam rajta, hogy milyen legyen, és egyáltalán beválik-e. Addig-addig halogattam, míg Lidérckénél megláttam, és nagyon megtetszett a forma. És végre-valahára megvarrtam magamnak. Ilyen lett:

Én eddig nem nagyon varrtam bélelt dolgokat, főleg toknál, de ennél kellett a bélés, és közé a vatelin is. Nem tudom, máshol, más városban milyenek a kerékpárutak, de nálunk tele vannak bukkanókkal. Meg azt sem tudom, hogy a kerékpárút és autóút kereszteződésénél miért kell a kerékpárutat jó néhány cm-rel magasabbra építeni, de mindegy, örülök, hogy legalább vannak kerékpárutak. Bizony, egy-egy ilyen bukkanónál igencsak kap egy ütést a kormányon lévő mobil is, ezért kellett bele a vastagabb bélés, hogy megvédje.
Egyébként nagyon szeretem, előnye, hogy szem előtt van a mobil, ha hívnak rögtön hallom, hogy csörög, és gyorsan fel tudom venni (persze, azért nem menet közben :-))
Hátránya, hogy az említett bukkanók miatt meg kell fogni, hogy ne kapjon olyan nagy ütést.

Most, hogy használatban van, nyugodtan kijelenthetem, hogy ez a mobiltok bevált.

Fiam táskája

Megtetszett a fiamnak az apja bevásárlótáskája, és azt mondta, ő is szeretne egyet, hogy ha megyünk bevásárolni, tudjon segíteni cipelni a cuccot.
Ilyen lett:

Itt pedig összehajtva egyik, illetve másik oldala:




Olyan kis könnyen kezelhető táska lett, amibe pont belefér a gabonapehely, vagy a dobozos üdítő, vagy amit a gyerek választ magának. Melléjük pedig még valami apróság, hogy ne legyen azért túl nehéz.

Olyan édes a kölyök, amikor viszi magával a kis táskáját, pakol bele, és vásárlás után hozza haza benne a cuccot.

Csinosítás

Van egy topom, amit -szokásomtól eltérően - próba nélkül vettem meg, mivel tetszett is, meg olcsó is volt, a méret is az enyém volt, megkockáztattam.
Persze, itthon, felvéve derült ki, hogy egyáltalán nem áll jól, vagy a szabása béna, vagy a méret nem jó... de valahogy nem került használatba.
Mivel nagy meleg idején mindig jól jön egy ilyen vállpántos top, így előszedtem, és kitaláltam, hogy talán lehetne azért belőle hordható ruhadarabot készíteni.

Elővettem a kedvenc, S. Oliver atlétámat, és sablonként ráhelyeztem a topra. Ez alapján bejelöltem, hogy hol kell beszűkítenem.


Összeférceltem, felpróbáltam, jónak tűnt. Ekkor levarrtam, és levágtam a felesleget, majd lockkal elszegtem.


Egész jó kis top lett belőle.
(Csak éppen pont egy fényképem sincs róla, hogy milyen felvéve...)

Nagyneszi

Ez a második próbálkozásom. Mérete nagyobb, mint az első. Ez olyan igazi utazósneszi. A mérete Kb. 23 x 16 cm


Itt már jobban sikerültek a cipzár-sarkok.

Alakul ez, csak gyakorolni kell...

Cimkéim

Már régen terveztem, de csak most jutottam el odáig, hogy el is készüljenek.

Több helyen is olvastam az elkészítésének a technikáját, ez alapján készítettem el. Transzferpapírra nyomtattam, és szalagra vasaltam. Végül is, nem bonyolult. A tartósságát meg majd meglátjuk.
Terveztem olyat is, amit nem szalagra, hanem magára az anyagra vasaltam, és úgy gondolom, hogy ezt majd cimkeszerűen felvarrom, arra a termékre, amit az adott anyagból készítek majd.

Ez a kép pedig munka közben készült. Mondhatjuk, hogy cimke-csendélet :-))

Egy A4-es papírra nyomtattam, és nem is vasaltam fel mindet. Ennyi megmaradt, legközelebbre.

Cérnák tárolása

Cérnák tárolására sokféle ötletes, jobbnál-jobb megoldást láttam már.
Az enyém ez:

Ez egy gyerek adidas edzőcipő doboza, elég strapabíró, és tökéletesen bevált, már jó régóta ebben tárolom a cérnáimat. Így átlátható, és gyorsan megtalálom a kívánt színt (feltéve, ha van olyanom) és nem is tekerednek le. Egyetlen hátránya, hogy megtelt :-))

Hátizsák terv

Na, ez tényleg még csak terv... és ahogy így elnézem, kellően ijesztő ahhoz, hogy ne valósuljon meg.
Erről lenne szó: (mivel így tervezek én...)
Hogy jobban látsszon az írás, mutatom közelebbről is:



A történet ott kezdődik, hogy szüksége lenne a 10 éves fiamnak egy kisméretű, városnéző hátizsákra, majd ha megy táborba. Arra gondoltam, hogy ez nem lehet probléma, rengeteg helyen árulnak táskát, hátizsákot, nekünk csak ki kell választani a megfelelőt. Miután elég sok helyet végigjártunk, a kínaitól a márkás boltokig, lesújtva tapasztaltam, hogy ez mégsem annyira könnyű eset. Mert hátizsák éppen van.... de vagy lányos, vagy túl gyerekes.

Éppen találtunk a Budmillban egy tök feketét, ami méretben jó lett volna, de arra nem tettek kívülről oldalsó italtartó zsebet. Amit pedig szeretnék, ha lenne, mert azért ne hányódjon egy fél literes itallal teli üveg a hátizsák belsejében, abban bízva, hogy egy gyerek rendesen rátekerte a tetejét. Tehát ez kiesett.
Aztán találtunk még a Hervisben egy tökéletesnek tűnő, méretben, zsebben, formában minőségben megfelelő zsákot, a még éppen megfizethető árkategóriában, egyféle, (bordó/narancs) színösszeállításban, amire aranyos, sárga kiskacsákat nyomtattak.
Még a színével úgy-ahogy megbékélt volna a fiatalember, de a kiskacsák kiverték a biztosítékot nála.
A maszekok és a kínaiak csak rendes nagy méretben gyártanak fiúknak valót, ami méretben jó, azt a hölgyeknek tervezték, vagy csupa csupa idióta és rikító gyerekmintával, az adidasban mikiegeresek (és drágák), az intersport szerint szintén csak lányok hordanak ilyen kisebb méretű hátizsákot (lila/rózsaszín) és ennyi....

Ezek után álltam neki tervezni, amiből a fenti káosz lett. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy neki fogok állni.
Még ezen kívül két lehetőség van: a piacon még nem jártam (város másik vége) vagy reklámszatyorral indul el a gyerek.

Az én öko-táskám

Megtetszett nekem ez az összehajtogathatós bevásárlótáska, persze, hogy rögtön kellett egy. De hiába írták le több helyen is a méreteket, dehogyis írtam én fel, ááá, minek az, majd én szemre megcsinálom. Ki is szabtam, meg is varrtam, jó nagyra, hogy lehessen bele kényelmesen pakolni, végül igen férfias méret lett. 10 sör simán elvész benne :-))
És persze, amire nem gondoltam a méretek tervezésénél: nem lehet szépen összehajtogatni. Ahhoz vagy nagyobb zsebrészt, vagy 5 cm-rel rövidebb táskarészt kellett volna szabni. De most már így marad, végül is, használható, és a párom rögtön lecsapott rá, hogy ez az övé..
A zsebrésze ismerős lehet, ikeás anyag (az egyik kedvencem) a szatyor része pedig egy jó erős, kissé vastagabb vászon. (ezért sem lehet szépen összehajtani, de legalább jó erős, pakolható. Csak legyen, aki cipelje.)

Így néz ki összehajtva:



Ez meg a másik oldala:


Így néz ki kinyitva. (kissé gyűrött)

És itt pedig látszik, hogy milyen módszerrel erősítettem meg a füleket. Az alja is dupla varrást kapott.
A szatyor már használatban van, és mondhatom, egész jól bevált. Mármint a párom magasságához, és erejéhez :-))
Elbírta a 10 üveg sört, plusz még ami a tetejére elfért.

De azért tanultam a saját hibámból, legközelebb pontos méreteket keresek, és az alapján készítem el a tatyót. Mert lesz legközelebb, ebben biztos vagyok :-))

Tokok

Mint már korábban is említettem, nagyon szeretek polár anyaggal dolgozni. Így törvényszerű, hogy ebből az anyagból rengeteg maradék gyűlik a szekrényben. Ehhez az anyaghoz nyúltam akkor is, amikor gyorsan ilyen-olyan tokra volt szükségünk. Mivel az anyag puha, védi amit védenie kell, és könnyű vele dolgozni, nem kell szegni, így gyorsan elkészül, teljesen ideális például szemüvegtoknak:

Mivel mi nem vagyunk szemüvegesek, a napszemüvegekhez készült a tok, mindenkinek a családból, különféle színekben.

Vagy telefonnak, ami nyakba is akasztható: (Igaz, eredetileg telefonnak készült, de jelenleg ez a tartó a fiam MP4 lejátszóját rejti)

Vagy a GPS-t, ugye ne hagyjuk az autóban. De mibe rakjuk, hogy a táskában ne karcolódjon? Ezért készült gyorsan ez a kis GPS tartó tok.
Egyszerű, bélés nélküli kivitel, itt is látszik, ha kinyitom, de igazából nem is hiányolom belőle a bélést, mert akkor nem ezzel a puha védő anyaggal érintkezne, és nem mellesleg, akkor nem készült volna el fél óra alatt :-)))

Így készült a neszeszer

Ennek a neszinek az elkészítését olvastam valahol a neten. Vagyis mit túlzok, dehogy olvastam, egy mukkot sem értettem belőle :-)), csak a képeket nézegettem. Aztán nekiálltam.
Kiszabtam 2x a külső részét, 2x a vatelint, és 2x a bélést. A mérete kb. 19 x 15 cm. (+ a varrásráhagyás. Én mindig e nélkül mondom a méretet, vagy e nélkül készítek szabásmintát, és szabásnál meg automatikusan ráhagyok kb. fél cm-t, mert nekem annyi kell.)

Az anyagok: A külső részt egy sötétítő függöny maradékából szabtam. Igazából nem is függönynek vettem, hanem a gyerekülésre kellett egy folt, és ez jó puha, és erős anyagnak tűnt. Biztos, ami biztos, azért megerősítettem némi pafix-szel.
A belső rész pedig egy turis ingből lett újrahasznosítva, az anyag olyan kellemes tapintású, nem gyűrődő, pamutvászon-féleség.
Cipzár is kell bele, 20 cm-es. Meg egy cimke, mert én cimkemániás vagyok :-))

A bélésre felvarrtam a kis zsebet, apró dolgoknak, mint pl. a szemöldökcsipesz. (A zseb az ing zsebéből lett kivágva, úgy, hogy a szegés megmaradt)
A külső részt pedig díszítettem. Csak hogy ne legyen egyszínű.

A külsőt és bélést színt-színre fordítottam, közé tettem a cipzárt (látszik?) és a tetejére a vatelint. Így varrtam le.
Aztán visszafordítottam, és letűztem.
Majd a cipzár másik száránál is ugyanígy jártam el. Alul a külső anyag, fent a bélés, rajta a vatelin.
Kifordítás, tűzés.
Majd úgy hajtottam, hogy egyik oldalon a külső eleje-háta legyen egymásra fordítva, a mások oldalon pedig a bélés. Körbevarrtam, egy kis nyílást hagytam a bélésnél, amin ki tudtam fordítani. Természetesen azután ezt is bevarrtam. Én ezt is géppel, mivel utálok kézzel varrni... hát ez van...lehet, kézzel szebb lett volna, sőt biztosan, de géppel meg gyorsabb.

És ami nagyon fontos, én meg majdnem elfelejtettem szólni: mielőtt körbevarrod, ne felejtsd el kinyitni a cipzárt!!! Mert bizony én zárva hagytam :-)) nem is tudtam kinyitni a fonák oldaláról, és enélkül nem lehet kifordítani a cuccot. Végül nem úsztam meg, bontanom kellett ...

És ilyen lett:


Remélem, érthető a leírás.

Ja, még az alján a sarkokat levarrtam egy kicsit. Még kifordítás előtt. Jó tartású, jól használható kis neszi lett.

Hibák, vagyis amit másképp csinálnék: Kicsit rövidebb cipzárt tennék bele, hogy a varrás kicsit arrébb tudjon esni, ne olyan közel a cipzár végeihez. Kicsit látszik is, hogy a cipzár egyik végénél kissé csapottabb, nem lehetett szépen kifordítani emiatt. De most már így maradt :-))

Mindig csak nadrág...

Folytatódik a nadrággyártás... Kiakadtam, mert bejártam a várost, a piacot, és nem találtam olyan halásznadrágot a fiamnak, ami jobban térd alá ér, és most, tavasszal tudná hordani. A térd alá érő bermuda van mindenhol; de ez a hosszabb fajta már nem divat? Lehet, le vagyok maradva???
Persze, szokás szerint begurultam, végül is, meg tudok én egy ilyet varrni, vagy mi a fene...


Végül olyasmi bermuda lett, amilyet az üzletekben is láttam :-)) , hát ez van. A magyarázat egyszerű: összesen ennyi anyag volt otthon :-)) ráadásul ezt is toldani kellett...
Persze, ezt nem kell mindenkinek tudnia, hogy miért van az elején az a vízszintes varrás... Nyilván, direkt, így terveztem :-))
Ilyen, ünnepes, minden zárva hétvégéken nem nagyon ugrálhat az ember, abból kell gazdálkodni, amit a szekrény rejt. Ráadásul nem pótoltam a múltkori, elfogyott sötétkék cérnát, így feketével varrtam a sötétkék anyagot. De nem zavaró, észre sem lehet venni.

Azért egész csini kis gatyó lett, jól áll a gyerkőcön, bár ez nem változtat a tényeken, hogy a hosszabb fajtát is meg kell majd varrnom...

A szabásminta az újonnan megszeretett Ottobre szabadidőgatyó, 140-es.
Ez.

Kicsit a zsebekkel variáltam, először szimmetrikusra terveztem, majd végül ilyen lett. Maradt egy plusz zseb, és egy plusz zsebfedő. Majd felhasználom a következő nadrágnál. Szoktam ilyet csinálni, hogy menet közben alakul ki a végső terv, mert így rakom, meg úgy rakom, és akkor látom hogy melyik variáció a nyerő.



Újítottam a derék gumizásnál is. Mivel már feltalálták azt a középen lyukakkal sorozott gumit, amivel állítható derékgumit lehet készíteni, így hát ezt alkalmaztam.


Nem titok, a nadrágoknál ezt a részt, vagyis a derékgumi bevarrását utálom a legjobban. Korábban bevarrt gumizást alkalmaztam. Előnye, hogy jól mutat, szép, egyenletesen ráncolt, hátránya, hogy nagyon nehéz eltalálni a megfelelő méretet, és később nem lehet állítani, csak bontással.
A behúzott gumi az nem áll olyan szépen, macerás is, viszont ha szükséges, könnyebben állítható a mérete.
Na, ez a gomblyukas tűnik eddig a legjobb megoldásnak, a boltokban is ilyet megoldásút keresek, ha nadrágot vásárolok.

Az viszont az agyamra megy, hogy ha a gumi megcsavarodik a behúzás közben. Na, hát ez a gomblyukas sem különb. Kínlódni kell, amíg visszaigazgatom. Miért csavarodik meg minden gumi? Van ennek valami titka, hogy hogyan lehet csavarodásmentesen behúzni?

Cimke

Szerkesztettem egy sk. bevarrható cimkét. Csak úgy.



Már csak azt kellene kitalálni, hogy honnan lehet olyan anyagot szerezni, amire rányomtathatnám.

(Pár éve vettem ehhez hasonló cimkét, készen, arra tollal kell ráírni a méretet. Olyan nagyon puha, műanyagos anyagra van nyomtatva. Na, olyat kellene találnom valahol. Jobb lenne, meg tartósabb is, mint a rávasalhatós verzió.

Szabásminták tárolása

Az addig rendben van, hogy kimásoljuk a jobbnál-jobb szabásmintákat a magazinokból, de varrás után valahogy tárolni is kell ezeket. Lehetőleg úgy, hogyha újra szükség van rá, rögtön megtaláljuk.

Egy varrónő barátnőmnél láttam, hogy ő feltekerte a mintát, és átkötötte annak az anyagnak a maradékával, amit varrt belőle. Az átkötözött szabásminta tekercseket pedig felfüggesztette a beépített szekrény akasztós rúdjára.

Nálam más rendszere van a minta tárolásának. Én egy A4-es borítékba hajtogatom bele, és a borítékokat egy irattartóban tárolom.


Hogy könnyen megtalálható legyen, rárajzolom a borítékra, hogy melyik ruha található benne, és milyen méret(ek)ben. Továbbá azt is ráírom, hogy melyik újságból másoltam ki, és ott hányas számú a kimásolt minta.

Természetesen ehhez az újságokat is meg kellett jelölni valahogy.

És, - hogy később is tudjam, hogy melyik minta van már esetleg kimásolva - az újságban is jelöltem ezt, azzal a számmal, amit a borítékra írtam. Ja, mert a borítékokat sorszámoztam.


Ez a módszer lehet, hogy kissé bonyolultnak, és időigényesnek tűnik, így első olvasatra, de mindig képben vagyok, és bármelyik szabásmintát, illetve a hozzá tartozó képet, vagy leírást könnyen, és gyorsan megtalálom.
Ja, meg én imádok rendszerezni :-))

Falvédő Ikeás anyagból

A fiam szerint falmelegítő :-)) Még sosem varrtam ilyet. Sokáig nézegettük a kész falvédőkte is, de vagy nagyon lányos volt, vagy nagyon gyerekes. (amelyik meg tetszett volna, azért olyan árat kértek, amit én nem engedhetek meg magamnak...) Igazából nem is nagyon árulnak olyan mintás anyagot, ami megfelelne egy nagyfiúnak. Csupa-csupa kisbabás anyagot találtunk az üzletekben. Ez az Ikeás anyag itt lapult a szekrényben, 1 m volt belőle. Egyszer csak beugrott, hogy ebből kellene a falvédőt elkészíteni. Nem is lányos, nem is babás... és még vidám is a mintája. Színben is tökéletes. Kicsit kevés volt az anyag, toldani is kellett, és így is csak 52 x 200 cm-es lett végül, plusz az akasztók. Ráadásul két zseb is került rá. Az egyik a macitartó zseb, a másik pedig csak úgy. Így utólag látom, hogy hozzá kellett volna tűzni a felső anyagot a vatelinhez, mert így kissé húzódott az anyag. De nem akartam varrásokkal keresztülcsíkozni a házakat :-)) Aztán így maradt, csak egy keretet varrtam neki. Legközelebb már tudni fogom. Már ha lesz legközelebb... :-))

Nem semmi...

Na, ezt csinálja valaki utánam! Éppen, hogy befejeztem a nadrágot, amikor elfogyott a cérna. Ezt így ki se lehetett volna számolni :-))

Újabb Ottobre nadrág

Mivel egy nadrág nem elég, egy másik mintát is kipróbáltam az 2004/3-as Ottobre magazinból. Ezt:
Egy mérettel nagyobbat választottam, ez a 31-es, és az F szabásmintaíven található, narancssárga színnel. A 140-es méretet varrtam meg. Az eredeti zseben egy picit alakítottam, feljebb tettem a nyílást, mert nekem így jobban tetszik. (A képen nem, de a szabásmintán középre esik)



Itt már volt egy kis "vacakolás" is a rávarrt betűkkel. Készíteni kellett egy sablont. Ezt A3-as fóliára rjzoltam át, és szikével kivágtam. /Pauszpapír is jó hozzá./ Először az "O" betűket átrajzoltam egy kétoldalas, felvasalható vetexre (így hívják?) rávasaltam az anyagra, kivágtam a betűket, majd rávasaltam a nadrág elejére, és úgy tűztem körbe. A többi betűt csak simán rárajzoltam az anyagra, és úgy varrtam át, többször is, egyenessel, és pici cikcakkal. Kellett volna még egy vetex alá, mert így kissé húzódott az anyag, de nem volt itthon, csak a kétoldalas ragacs, az meg ide nem jó.
Ja, helyesbítek a sorrenden: először felrajzoltam a sablon alapján az egész szöveget, majd helyére tettem az "O" betűket, és ezután jött a vasalás, majd a tűzés.
Az F szabásmintaívet ide töltöttem fel, ebben már nincsen hiba. A leírás pedig ugyanaz, mint az előző bejegyzésben.