Van egy igazgatói forgószékünk, amivel jól átcseszték a fejünket, amikor megvettük. Nagyon le volt értékelve, úgy árulták, hogy bőr, és eléggé strapabírónak tűnt. Megvettük.
Mire összeszereltük, nekem már nem is tetszett. Ronda volt, fekete, szögletes, és ormótlanul nagy. A boltban nem tűnt fel, de itthon a szobában...Vissza nem vihettük, célnak megfelelt, így maradt. Használtuk.
Egy fél év múlva kiszakadt a karfáján az anyag. (a "bőr") Egy éves haszálat után elkezdett szakadni az ülőfelület is. Nem sokkal utána már kilátszott a szivacs. A háttámlájára teríteni kellett valamit, mert állandóan hozzáragadtunk. A karfája elkoszolódott, ragadt.
Persze, az üzlet, ahol vettük, időközben bezárt. Bár, nem hiszem, hogy különösebben meghatotta volna őket, hogy csak ilyen rövid ideig bírta a "bőr"fotelük. Gondolom, azért értékelték le, hogy megszabaduljanak tőle.
Én meg nekiestem.
Kár, hogy nem fényképeztem le...
Szétcsavaroztam, a karfáról és az ülőfelületről lebontottam a régi, undorító anyagot. (hogy nem bőrből volt, az biztos)
Először venni akartam bútorkárpitot, de aztán meggondoltam magam. Volt itthon olyan kempingszékre való, jó erős kék csíkos huzat, azt használtam fel.
A bontás is jó kis munka volt, rendesen rátették azt a régi anyagot. Meg kellett dolgozni vele. Utána viszont már könnyen ment.
Rátettem az anyagra a fotel részeit, bő ráhagyással körbevágtam. Tűzőgéppel körbetűztem, majd újra összeraktam a fotelt. Már így is elég jól mutatott, de ott volt még a háttámlája. Ezt már nem akartam kárpitozni, egyrészt, mert nem volt annyira rossz állapotban, másrészt meg nagyon nagy munkának tűnt, leszedni, és elöl-hátul tökéletesen szépen rátűzni. Nem vállaltam :-)) Inkább varrtam rá egy huzatot, és azt tettem rá. Így ez a rész levehető, mosható. Az ülőkére meg teszek egy védőpárnát.
Ilyen lett:
 |
| Kicsit jobban tetszik, mint az eredeti... :-)) |
